2012. január 20., péntek

Így készült az Alien vs. Predator 2 - Requiem - A Halál a Ragadozó ellen 2.


Noha az idegenek és a ragadozók első filmes összecsapása szinte kivétel nélkül negatív kritikákat kapott (azért sem volt belőle előzetes sajtóvetítés, mert a Fox sejtette, hogy a kritikusok nem lesznek odáig a filmtől), anyagilag mégis sikeresnek bizonyult (60 milliós büdzsé, 170 milliós profit), ezért 3 évvel később elkészült a folytatás. (Sajnos.)
A filmet a Strause-fivérek rendezték (Greg és Colin), a főszerepekben pedig Steven Pasquale, Reiko Aylesworth, John Ortiz, Johnny Lewis, Kristen Hager és Sam Trammell látható.

A történet szinte percre pontosan ott kezdődik, ahol az első AvP véget ért: a halott Predatorból kikel egy alien, ami Ragadozó-tulajdonságokkal is rendelkezik. A hibrid csakhamar kifejlődik, és elkezdi legyilkolni a hajó legénységét, amikor az őt megfékezni próbáló Predatorok egyike véletlenül lyukat lő a hajótestbe, így a jármű a Földre zuhan, nem messze a coloradói Gunnison mellett az erdőben.
A predalienen kívül a fedélzeten őrzött arctámadók is kiszabadulnak, melyek előbb egy apát és fiát termékenyítik meg, majd a közeli városka felé veszik az irányt, és hamarosan egy új alien-bolyt hoznak létre. A lezuhant hajó vészjelzésére adott válaszként a Predatorok bolygójáról egy „tisztogató” érkezik a Földre, hogy végezzen az összes idegennel és eltűntesse a nyomokat, ezalatt viszont a városban a felnőtt alienek – a predalien vezetésével – elkezdik gyilkolni az embereket. A két földönkívüli faj háborújának közepébe csöppent városlakók egy elszánt csoportja igyekszik túlélni a vérfürdőt és kijutni a városból, mielőtt a hadsereg eltünteti azt a föld színéről.


A film cselekménye két szálon fut, ebből az első a Ragadozó, amely követi az alienek nyomait és módszeresen megsemmisít minden rájuk utaló nyomot, így például az elhagyott gazdatesteket és azon alienek hulláit, amiket sikerült elkapnia. A másik szál főszereplője a kisváros seriffje, aki előbb az eltűnt emberek, majd a megtalált holttestek ügyében nyomoz, aztán szélsebesen rájön, hogy valami nagyon nem stimmel Gunnisonban. Egy barátjával, a börtönből frissen szabadult Dallasszal próbálja megfékezni a vérszomjas lényeket és menteni a lakókat, miközben Dallas öccse összetűzésbe kerül egy csinos lány bunkó exével. Végül a két történetszál találkozik egymással, az emberek menekülnek vagy meghalnak, a túlélők pedig mindenre lőnek, ami mozog. A film végén természetesen akad néhány szerencsés, akik túlélik a lények harcát, no meg a Nemzeti Gárda mindent elsöprő nukleáris robbantását.



A Strause-tesók a '90-es évek elején költöztek Los Angelesbe, miután a Terminátor 2 óriási hatást tett rájuk; ennek kapcsán határozták el, hogy ők is filmekben akarnak dolgozni. Miután az ILM-hez (Industrial Light & Magic – George Lucas effektcége) nem vették fel őket, saját stúdiót alapítottak Hydraulx néven. Az évek során szoros munkakapcsolatba kerültek a Fox stúdióval, így kerültek képbe az első AvP előkészítése idején effektus-szakértőként, ill. egy forgatókönyv-ötletet is írtak a filmhez, ami végül nem valósult meg.

Egy ideig a finn Antti Jokinen (Nightwish: End of an Era, The resident) is a lehetséges rendezők listáján volt, de aztán a testvéreknek sikerült meggyőzniük a stúdiót, hogy megfelelő folytatást tudnak készíteni az első filmhez, így a forgatás 2006 őszén el is kezdődött a kanadai Vancouverben.

Több díszletet is számítógéppel hoztak létre, ami lényegesen olcsóbbnak bizonyult, mint a valóságban megépíteni azokat, így tehát a film elején látható Predator-űrhajó belseje is CGI-al (Computer-Generated Imagery) készült, viszont ezzel együtt a testvérek a legtöbb jelenetet „natúrban” vették fel, azaz trükkök nélkül. (Ezzel szintén tudtak spórolni a költségeken.)



Az előző filmhez hasonlóan az Alienek farkát megint utólag illesztették be a jelenetekbe, csakúgy, mint a belső állkapcsukat. A legdrágább és egyben legbonyolultabb vizuális effekt a film végén látható atomrobbanás, de a lezuhanó Predator-űrhajóra és a Ragadozó jól ismert álcájának megalkotására is roppant hangsúlyt fektettek, hogy semmiképp se tűnjön túlságosan „digitálisnak”, azaz ne ugorjon le, hogy nem valódi képsorokat látni.



Az első AvP után visszatért Ian Whyte és Tom Woodruff Jr., akik ismét Predator-, ill. Alien-bőrbe bújtak. A Predatorok esetében nem sok újdonság született a film kedvéért (az évek során sok Predator-terv született, az AvPR-ben az addig még nem használtak láthatók), az igazi sztár sokkal inkább az alien-predator hibrid, vagyis a predalien, amely egyszerre rendelkezik idegen- és ragadozó tulajdonságokkal – fizikai és mentális értelemben egyaránt. A legszembetűnőbb változás, hogy feje két oldalán ragadozószerű csáprágók láthatóak, valamint a fejformája is hasonló a Predatorokéhoz, ill. neki is vannak vastag varkocsai, csak „alienes” stílusban.



Egy jelenetben az is látható, hogy átvette a ragadozók szaporodási módját is (?), legalábbis amikor terhes nőkbe ülteti be az idegen embriókat, egyértelmű, hogy nincs szüksége a Királynő által lerakott tojásokra és arctámadókra.



Sajnos a filmet semmi nem tudta megmenteni a bukástól. Az AvPR semmi másról nem szól, mint az öncélú gyilkolásról, amiben a nem alienes és predatoros jelenetek szinte csak azért vannak, hogy két trancsírozás között legyen némi felüdülés, hogy aztán újult erővel folytatódjon a vérfürdő. Bárhogy is, a Fox stúdiót nem különösebben érdekelte, mennyire döngöli a talajba a mozifilmtörténelem két kultikus figuráját, amíg a filmek nyereséget termelnek a pénztáraknál. Az AvPR (az első részhez képest nagyban csökkentett) büdzséje alig 40 millió dollár volt, de világszerte közel 130 milliót profitált, ami már elég pénz ahhoz, hogy megerőszakolják a két szörny-idollt.



A Strause-testvérek filmje átgondolatlan, sablonos, kliséktől hemzsegő, tökéletesen értelmetlen és agyatlan mészárlás. Nincs hangulata, sem stílusa, nincs benne feszültség, ellenben kellően sötétre van fényképezve (hogy ne tűnjön fel a díszletek és a tehetséges színészek hiánya). A probléma igazából az, hogy már az a bizonyos mérce, amit az első AvP-vel Paul W. S. Anderson felállított, sem volt túl magasan, ezért szomorú látni, hogy a második résznek még ezt sem sikerül megugorni. Míg abban volt egyfajta izgalmas várakozás, hogy majd mozi-titánok összecsapásáról lesz szó, a folytatásból már ez is kimaradt. Vagyis ebben az Alien- és Predator-filmben gyakorlatilag semmi nincs, amitől egy Alien- és Predator-film az, ami. Hiába szerepelnek a film címében, a két lény nem több bio-díszletnél, amiket mindenki ismer, hiszen a populáris kultúra részei, de funkciójuk csupán annyi, hogy embereket gyilkoljanak.
És hogy mindenek mi az oka? Egyszerűen az, hogy Strause-ék nem rendezők (mint Ridley Scott, James Cameron, David Fincher, Jean-Pierre Jeunet és talán még Paul W. S. Anderson is). Értenek a vizuális effektusokhoz, szeretik az Alient meg a Predatort, és Hollywoodban dolgoznak, ezért módjukban állt elkészíteni a világ legdrágább rajongói filmjét – annak minden negatívumával együtt.

Rekviem, azaz halotti mise. Találó cím. Az idegenek és a ragadozók halottak. A 20th Century Fox végzett velük.


Érdekességek: 


  • A ragadozót a stáb Wolfnak nevezte el, utalva ezzel a Ponyvaregény Winston Wolfe-jára, aki szintén tisztogató volt (nyomok, hullák eltüntetője).
  • Az AvPR az első film, amelyben látható a ragadozók bolygója.
  • Az eredeti tervek szerint az alienek otthona is szerepelt volna a filmben, de ezt az ötletet végül elvetették, egyrészt anyagi okokból, másrészt egy lehetséges folytatás miatt.
  • Ebből a filmből sem volt sajtóvetítés az újságíróknak.
  • Egy ideig úgy volt, hogy Bill Paxton feltűnik egy apró mellékszerepben, így mindhárom filmsorozat második részben (Aliens, Predator 2, AvPR) szerepelt volna, végül egyéb elfoglaltságai miatt a cameoból nem lett semmi.
  • Az eredeti elképzelések szerint a predalien elpusztult volna az űrhajó lezuhanásakor, végül azonban az átírt forgatókönyvben már ő lett a „főszereplő” idegen, mert a stúdiónak nagyon megtetszett a hibrid mivolta.
  • A Predatorok jellegzetes, kerregő hangja nem hangkeverés eredménye, hanem egy hangutánzó specialista műve.
  • A rendezők 3D-ben szerettek volna forgatni, de ezt az ötletet végül elvetették, mert túl drága lett volna.
  • A film végi nő, Ms. Yutani, már az első AvP-ben is feltűnt volna, mint férfi, de a karaktert törölték a végső forgatókönyvből.
  • Az egyik szereplőt Dallasnak hívják, akinek így ugyanaz a neve, mint Tom Skerritt karakterének az első Alienben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése